Előadások

A szabadegyetem fő célja, hogy az értelmes és értékes tudást széleskörűvé, mégis személyessé tegye. Az előadások, előadássorozatok, kerekasztal beszélgetések és konferenciák megvalósításánál fontos, hogy a szervezésbe bekapcsolójdon egy helyi közösség, melyet a szervezés és az új tapasztalatok tovább tudnak erősíteni.

Vukics Ferenc: Világok harca

A „Pax Americana” minden volt, csak nem a béke időszaka. A hadiipari komplexum által vezérelt amerikai politika állandó konfliktuskeresése súlyos hibákhoz vezetett. James Bovard szerint „az amerikaiak manapság inkább hisznek a boszorkányokban, szellemekben és az asztrológiában, mint a szövetségi kormányban.” A „Globális Dél” államai ugyanígy gondolkodnak. A világ egy új egyensúlyi helyzetet keres. Miért nem működött az egypólusú világrend? Milyen lesz a következő? Kétpólusú? Többpólusú? Multicentrikus? Van-e lehetőségük a túlélésre a nemzetállamoknak és mi lehet a magyar jövő ebben a felfordulásban? A nemzetek emellett az egyének és a közösségek is keresik a helyüket. Milyen feladatok kihívások és feladatok várnak ránk a jövőben? Mit tehetünk azért, hogy részesei lehessünk saját sorsunk formálásának?

Vukics Ferenc: A háború matematikája

A háborúkban az emberek ügyek iránti elkötelezettsége a legfontosabb tényező, de a mindenkori műveleteket bizonyos számok alapvető módon befolyásolják. Kevesen tudják, de a harcot harcászati és hadműveleti törzsek készítik elő. A törzstisztek munkája a mérnökökéhez hasonlít leginkább. Harcérték, pusztítási tényező, elesettek és sebesültek aránya, a hátország erőforrásai és számos olyan kevéssé ismert mértékegység, amely befolyásolja a fegyveres küzdelem végkimenetelét. A háború matematikája című előadás során megismerhetjük, hogy a történelmi tapasztalat és a komplex számok hogyan is alkotnak egységet és mit mondhatnak el nekünk a világ jelenleg folyó konfliktusainak kimeneteléről.

Vukics Ferenc: A háború ára

Mi történik velünk, ha elveszítjük a függetlenségünket és nem gyakoroljuk az ellenőrzést a demokratikus intézményrendszerek felett? Milyen tanulságokkal szolgál számunkra a szomszédban zajló konfliktus? Milyen árat kell fizetniük az egyszerű embereknek azért, mert hagyják, hogy különböző rezsimek saját állampolgáraik életét a a saját tulajdonuknak gondolják. Az elesett katonák felesleges áldozathozatala, az ártatlan civilek szenvedése, a családok felszámolása, a földdel egyenlővé tett települések, a posztraumás stressz szindróma hatásai, a gyűlölet elharapódzása, a szebb jövőbe vetett bizalom elvesztése valóságos civilizációs pusztulást okoz. Mit kell tennünk nekünk azért, hogy a következő nemzedékeknek ne kelljen megtapasztaniuk a háború szörnyűségeit és elkövetkező életük minden napját arra fordíthassák, hogy testben, lélekben és szellemben minden nap gyarapodhassanak.

Vukics Ferenc: Válságálló Magyarország

Már két évtizeddel ezelőtt sem volt kétséges, hogy a világra gazdasági, politikai, katonai, kulturális és ökológiai válságok sora vár. Nem az volt a kérdés, hogy eljön-e ez a pillanat, hanem az, hogy ezek a válságok milyen állapotban találják Magyarországot. Sokak szerint elérkezett az igazság pillanata a nemzetállamok számára. Azok, akik képesek a saját erőforrásaikat mozgósítani annak érdekében, hogy társadalmuk belső kohézióját megőrizzék, azok megmaradnak, míg azok, akik képtelenek ezt megvalósítani, megszűnnek. Az előadás során megismerhetjük azokat a tényezőket, amelyek képesek biztosítani egy adott ország válságállóságát még akkor is, amikor nagyhatalmak és katonai szövetségek állnak vele szemben.

Vukics Ferenc: „Tartson neve, míg a Föld tart…” – Közösségi Magyarország

Karácsony Sándor szerint ”..a magyar nemzetnevelés eredménye a magyar kultúra, amely nem egyéb, mint a művelt magyar emberek, értékes magyar művek és a célszerű magyar szervezetek organikus egysége…”. Az elmúlt évszázad egyik legnagyobb magyar gondolkodójának pedagógia elvei, filozófiai alapvetése kiválóan alkalmas a magyar műveltség kiteljesítésére. Az emberek egész életükben úton vannak a körülöttük élő „másik ember” felé. Ennek a kapcsolatnak a megértése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy „az egyének jellemekké formálódásán keresztül a valódi személyiségek számát növeljük”. Valódi személyiségek nélkül nem lesznek művelt magyar emberek, értékes magyar művek és a célszerű magyar szervezeteket működtető magyar közösségek sem. A nagy magyar pedagógus szerint ”… az, hogy „magyar”, nem faj, nem vér, hanem lélek dolga.” Kodolányi János így foglalta össze tennivalónkat: „Meg kell értenie az embernek, hogy nem véletlen, hová születik, hol él, hová tartozik, milyen nyelven beszél, mit hisz, mire teszi föl az életét, mit tagad és mit nem vall a magáénak, mit ölel magához, és mit utasít el magától. És nem véletlen, milyen sors az, amit az embernek végig kell küzdenie, vállalnia kell, meg kell hajolni előtte, és tudomásul kell vennie, akármennyire zúgolódik is gyenge óráiban, és bárhogy szeretne tőle néha-néha megszabadulni.” Tamási Áron szerint ”valóban olyan életforma ez, melyben a közösség az első és legfőbb személy, s lelkében változatlan, csupán az atyák és a fiak cserélik egymást.” Ha ezt az időtlenséget megértjük, akkor már csak Karácsony Sándor útmutatását kell követnünk, miszerint ”…nem az a magyar, akinek a nagyszülei magyarok voltak, az a magyar, akinek az unokái magyarok lesznek”. Nemzetünk nagy gondolkodóinál a magyar néplélekről alkotott vélemények teljes egységet alkotnak. Ezt az egységes világképet mutatja be nekünk Vukics Ferenc a magyar kultúra és a történelem nagy alakjainak gondolatain keresztül.

Vukics Ferenc: Tanulási stratégiák és a magyar műveltség jövője

Szent-Györgyi Albert szerint „századokon át az volt az emberek fő gondja, milyen lesz az élet a halál után. Úgy látszik, ma először arra kell válaszokat keresnünk, milyen lesz az élet a halál előtt.” A nagy magyar tudós meglátása az volt, hogy „olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája”, Karácsony Sándor pedig azt vallotta, hogy az iskola abnormális hely, ami abból is látszik, hogy ott az kérdez, aki tudja a választ, és annak kell válaszolnia, aki nem tudja”. A műveltség átadásának folyamata átalakulóban van. Jobban tesszük, ha nem ölbe tett kézzel várjuk, hogy ezek a folyamatok egyszerűen csak megtörténjenek körülöttünk, hanem aktív formálóivá válunk az eseményeknek. A tudástársadalom kialakulásával hazánk mindent megnyerhet és mindent el is veszíthet egy sikeres jövőt illetően. Karácsony Sándor szerint a magyarok elsősorban autodidakták. Keltsük fel gyermekeink érdeklődését a világ iránt és tanítsuk meg őket tanulni, mert így biztosíthatjuk személyes és közösségi sikereiket a jövőben. Az előadás során olyan tanulási stratégiákat is el lehet sajátítani, amellyel segíteni tudunk gyermekeinknek abban, hogy gyorsabban és hatékonyabban tudjanak ismereteket elsajátítani.

Vukics Ferenc: Legyünk a háború szakértői – Amit a háborúkról tudni kell

Carl von Clausewitz porosz katonai gondolkodó és hadtörténész szerint „senki sem kezd háborúba anélkül – legalábbis ha megvan a magához való esze – hogy ne tisztázná magában előzetesen: mit akar elérni a háborúval és miképpen akarja azt megvívni”. Az előadás során megismerkedhetünk a konvencionális, az asszimetrikus, a hibrid, a többdimenziós hadviselés lényegi elemeivel, a közelmúlt „proxy” háborúival, az információs hadviselés következményeivel és a háború emberi társadalmakra gyakorolt hatásaival.

Vukics Ferenc: Legyünk a háború szakértői – Amit az összfegvernemi harc alapjairól tudni kell

A különböző médiafelületeken megjelenő szakértők legnagyobb hiányossága, hogy nincsenek tisztában az összfegyvernemi harc alapjaival. Ennek hiányában nem képesek elemezni az éppen folyó műveleteket. A haderőnemek műveleti feladatainak, az éppen zajló manőverek megértése hozzásegít bennünket ahhoz, hogy pontos következtetéseket tudjunk levonni az egyes harcoló felek valódi teljesítményeiről. Ha valaki pontosan szeretné ismerni a harcfelderítés feladatrendszerét, az álló és mozgékony védelem különböző eljárásait, vagy nem szeretné összekeverni az átkarolást, a megkerüléssel, esetleg tisztában szeretne lenni a bekerítésben vívott harc nehézségeivel, annak erre az előadásra van szüksége!

Vukics Ferenc: Honvéd vagy katona? – A magyar honvédelem kérdései

Polgárkatona, vagy zsoldos? Hogyan kellene kinéznie a jövő társadalmát szolgáló modern hadseregnek? Mit jelent a ”szükséges és elégséges méretű haderő” fogalma. Milyen nagyságú, felszereltségű és kiképzettségű hadseregre van szükség Magyarország egészséges polgári fejlődésének és területi integritásának biztosításához? Ha a honvédelem nemzeti ügy, akkor kinek, milyen kötelezettségeket kell teljesítenie ahhoz, hogy meg tudjuk alapozni a következő nemzedékek függetlenségét és biztonságát?

Vukics Ferenc: Az elit foglyul ejtése – a nagyhatalmi „soft power” eszköze

Upton Sinclair szerint „nehéz valakinek megérteni valamit, ha a fizetése függ attól, hogy ne értse azt”. Az elmúlt történelmi időszakok egyik legnagyobb csalódása a vezető értelmiség folytatólagosan elkövetett árulása. Vajon hogyan sikerült a nagyhatalmaknak integrálnia az értelmiséget a nagyhatalmi politikába és hogyan választották le az adott országok test, lelki, szellemi erőforrásait a nemzetállami érdekérvényesítésmechanizmusáról. Az értelmiséget azért képezi ki és tartja el egy nemzet, hogy a társadalom bonyolult (politikai, gazdasági, kulturális, stb.) rendszerét megszervezze, és a közösség javára működtesse, nem pedig azért, hogy a külső hatalmak számára biztosítsa a társadalmi folyamatok ellenőrzését. Bogár László szerint hazánkban is válaszúthoz érkeztünk. „A magyar társadalmi, gazdasági, politikai eliteknek el kell dönteniük, hogy tovább viszik-e azt a – most már évszázadok óta tartó – politikai folyamatot, hogy a külső birodalommal való szembeszegülés helyett inkább a birodalom kiszolgálását választják, és értelemszerűen a saját népükből préselik ki azokat az erőforrásokat, amelyeket aztán kiutalnak a birodalomnak, vagy pedig szembesülnek azzal, hogy ez a folyamat a végéhez közeledik. Nem azért, mert a nép már nem akarja vállalni a terhét, hanem azért, mert nem tudja vállalni, mert egyszerűen szétesik…” A közhatalom nép számára nem tartható meg, ha továbbra is hagyja, hogy szellemi elitje ahelyett, hogy elvégezné az ország felemelkedéséhez szükséges testi, szellemi, lelki tőkefelhalmozást valójában csak azért dolgozik, hogy megakadályozza azt. Kiszabadítható-e az elit ebből a fogságból, vagy ezeket a folyamatokat felismerve magunknak kell-e újratermelnünk a társadalmi hasznosság érdekében munkálkodó eliteket?